Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kanada felfedezése I-II.

2011.11.12

 

FELFEDEZŐK

CANADA FELFEDEZÉSÉNEK ÉLHARCOSAI, AKIK MINDENT KOCKÁZTATTAK ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY FELKUTASSÁK AZ ISMERETLENT.

Discoverers

These four stamps, the first in a series, honour discoverers of Canada who stand in the forefront of those who have risked everything to discover the unknown.

 

I. – A VILÁGRÉSZ ÉS NÉPE – Kr.e. 10000

Cirka 12000 évvel ezelőtt az első felfedezők Szibériából érkeztek Alaszkán keresztül, ahogy a Kanadát betakaró óriási gleccserek visszahúzódtak, ezek az első népek és leszármazottaik felfedezték és benépesítették az egész földrészt. (1., 2. és 3. képek a kiállításon)

The First Peoples

Some 12,000 years ago, Canada’s first explorers arrived here from Siberia, via Alaska. As the huge glaciers covering much of Canada retreated, these first peoples and their descendants discovered and occupied the entire continent.

 

Kép

 

 

II. – A VIKINGEK – Kr.u. 1000

Középkori skandináv népek nyugat felé hajózva elérték Islandot, Grönlandot majd a sarki szigeteket és Newfound-landot, ahol megalapították az első ismert európai települést Észak-Amerikában Kr.u. 1000 körül. (4., 5. és 6. képek a kiállításon)

The Vikings

Medieval Norsemen travelled westward to Iceland and Newfoundland, where they founded the first known European settlement in North America in about 1000 A.D.

 

 

III. – AMERIKAI INDIÁNOK – Kr.u. 1000

A földrész bennszülöttei – akiket tévesen az Ázsiában lakó, már ismert indiaiaknak hittek – környezetük, életmódjuk az ezredforduló körül. (7. 8. és 9. képek a kiállításon)

Amerindians - A.D. 1000

The aboriginals of the Continent - whom they mistakenly thought they are the known Indians from Asia - their surrounding, lifestyle at the turn of the millennia.

 

 

IV. – JOHN CABOT PARTRASZÁLL – 1498

1497 és 1498-ban az angol szolgálatban álló genovai navigátor John Cabot (Giovanni Caboto) Ázsiát kereste az észak-nyugati Atlanti óceánban. Bár ott Ázsiát nem sikerült megtalálnia. Útja azonban segített egy új – akkor még ismeretlen – földrész létezését bebizonyítani. (10., 11. és 12 képek a kiállításon)

John Cabot

In 1497 and 1498, John Cabot (Giovanni Caboto), a Genoese navigator in the service of England, searched for Asia in the northwest Atlantic. Although he failed to find Asia, he did help prove the existence of a previously unknown continent.

 

Kép

 

 

V. – A HUDSON ÖBÖL FELFEDEZÉSE – 1610

Az Ázsiába vezető csábító, de nem létező viziutat keresve Henry Hudson a veszélyes Hudson szoroson keresztül 1610-ben elsőként jutott a Hudson öbölbe, amely egy főútvonal Észak-Amerika belsejébe. (13., 14. és 15 képek a kiállításon)

Henry Hudson

Seeking the elusive Northwest Passage to Asia in 1610, Henry Hudson led the way through the dangerous Hudson Strait into Hudson Bay, a major pathway to the North American hinterland.

 

Kép

 

 

FELKUTATÓK

Új Franciaország (New France) felfedezői bemutatták az európaiakat a kanadai indiánoknak, felvázolták Közép-Kanada földrajzát és megtalálták az utat nyugatra.

Investigators

The explorers of New France introducted Europeans to the Canadian Indians, outlined the geography of Central Canada and found the way west.

 

 

VI – BRULÉ MEGKÖZELÍTI A FELSŐ (SUPERIOR) TAVAT – 1610

Brulé 1592-ben született Franciaországban. Quebecbe érkezett 1608-ban. Samuel de Champlain 1610-ben a Huron indiánokhoz küldte, hogy éljen velük és tanulja meg a nyelvüket, de a kalandszerető Brulé több volt, mint tolmács. Ő lett az első európai, aki lesiklott a Lachine folyó zuhatagjain és meglátta a Huron, Ontario, Felső- és Erie tavakat. (16., 17. és 18. képek a kiállításon)

Brûlé

Born in France about 1592, Brûlé arrived at Quebec in 1608. In 1610 Samuel de Champlain sent him to live with the Huron and to learn their language. The adventurous Brûlé was more than an interpreter, though. He became the first European to shoot the Lachine rapids and to set eyes on Lakes Huron, Ontario, Superior and Erie.

 

VII. – RADISSON ÉS DES GROSEILLIERS – 1659

Radisson és des Grosseilliers 1640-ben érkezett New France-ba. Mindkettő tapasztalt prém-kereskedő (coureurs de bois), amikor 1659 augusztusában együtt elindulnak a „Pays d’en haut”-ba (hátország). A Felső-tavi indiánokkal folytatott beszélgetéseikből kapott földrajzi információk vezettek a Hudson Bay Company (Hudson-öböl Vállalat) megalapításához. (19., 20. és 21. képek a kiállításon)

Radisson and Des Groseilliers

In the 1640’s, Radisson and des Groseilliers arrived in New France. Both were seasoned coureurs de bois when in August 1659 they set out together for the “pays d’en haut” (hinterland). Geographic information gained from their conversations with the Lake Superior Indians led to the creation of the Hudson’s Bay Company.

 

Kép

 

 

VIII. – MARQUETTE ATYA JOLLIET-EL – 1674

1672-ben New France kormányzója megbízta Joliet prémkereskedőt – volt papjelölt, orgonista -, hogy vezessen egy expedíciót a Missisipi folyóhoz, ő és a hat indián nyelvet beszélő jezsuita Marquette atya 1673-ban fedezték fel a Missisipit és megállapították, hogy nem nyughatnak, hanem délnek folyik. (22., 23. és 24. képek a kiállításon)

Jolliet and Marquette

In 1672 the Governor of New France commissioned Jolliet, fur trader, organist and former candidate for the priesthood, to lead an expedition to the Mississippi River. He and Father Marquette, a Jesuit fluent in six Indian languages, discovered the Mississippi in 1673 and determined that it flowed south, not west.

 

IX. – MISSZIONÁRIUSOK A VADONBAN – 1679

Champlain meg akarta téríteni az indiánokat a kereszténységre, ezért 1615-ben Recoilet misszionáriusokat hozott New France-ba, később jezsuiták és Szulpiciánusok követték őket, ezek voltak a legtanultabb és legideálisabb felfedezők, akik eddig Kanadába érkeztek. Részletes beszámolóik az információk aranybányája volt, úgy kortársainak, mint történészeknek. (25., 26. és 27. képek a kiállításon)

Wilderness Missions

Champlain wanted to convert the Indians to Christianity, so in 1615 he brought Recollett missionaries to New France. Jesuits and Sulpicians, followed later. These were the best educated and most idealistic explorers yet to reach Canada. Their detailed reports were a goldmine of information for both contemporaries and historians.

 

FELISMERŐK

 A 18. SZÁZADBAN ÚJ TECHNIKAI FELSZERELÉSEK LEHETŐVÉ TETTÉK, HOGY A FELFEDEZŐK MINDEN EDDIGINÉL PONTOSABBAN TUDJÁK FELMÉRNI A FÖLDET ÉS A TENGERT. GEORGE VANCOUVER NÉHÁNY TÉRKÉPE VALÓJÁBAN MÉG MA IS HASZNÁLATBAN VAN.

Recignizers

 In the 18th century, new scientific equipment allowed explorers to survey land and sea with greater accuracy than ever before. Some of George Vancouver’s maps, in fact, are still in use today.

 

ANTHONY HENDAY - 1750

MIUTÁN 1750-ben CSATLAKOZOTT A „HUDSON BAY” (ÖBÖL) VÁLLALATHOZ, HENDAY MEGSZERVEZETT EGY EXPEDÍCIÓT KERESKEDELMI KAPCSOLATOK LÉTRAHOZÁSÁRA A PRÉRI INDIÁNOK ÉS A HUDSON BAY-nél MŰKÖDŐ VÁLLALAT KÖZÖTT. 1754-ben FELUTAZOTT A HAYES FOLYÓN, MAJD A PRÉRIN KERESZTÜL AZ ÉSZAKI ÉS DÉLI SASKATCHEVAN FOLYÓK KÖZÖTT, HOGY ELÉRJE AZ ALBERTAI RED-DEER TELEPÜLÉST. ONNAN MÁR VALÓSZÍNŰ LÁTHATTA A SZIKLÁS HEGYSÉG VONULATAIT.

Anthony Henday

After joining the Hudson’s Bay Company in 1750, Henday undertook an expedition to draw Prairie Indians into trade with the Company on Hudson Bay. In 1754, he travelled up the Hayes River and across the prairies between the North and South Saskatchewan rivers to reach the site of Red Deer, Alberta. He may have seen the Rockies from there.

 

GEORGE VANCOUVER - 1795

VANCOUVER KÉPZETT TÉRKÉPÉSZ VOLT. JAMES COOK KAPITÁNY ALATT 1791-től 1795-ig 105000 km HOSSZÚ VILÁGKÖRÜLI UTAT TETT MEG. FELMÉRTE A NYUGATI PARTOT A 30°-tól A 60° É-ig, ÉS ANNYIRA ELMÉLYÜLT A PARTVIDÉK FELTÉRKÉPEZÉSÉBE, HOGY NEM VETTE ÉSZRE A COLUMBIA FOLYÓT. MINDENESETRE VÉGÜLIS Ő OSZLATTA EL AZT A MÍTOSZT, HOGY EZEKNÉL A SZÉLESSÉGI FOKOKNÁL LÉTEZIK EGY ÉSZAK-NYUGATI VIZI ÁTJÁRÓ.

George Vancouver

Trained as map-maker under Captain James Cook, Vancouver undertook a round-the-world voyage from 1791 to 1795, covering 105,000 kilometres. He surveyed the west coast from 30° to 60° N., and was so intent on mapping the coastline that he missed the Columbia River. Nevertheless, he would eventually dispel the myth that a Northwest Passage existed at these latitudes.

 

FRASER VISSZATÉR A CSENDES ÓCEÁNTÓL - 1808

MINT A „NORTH-WEST” (ÉSZAK-NYUGAT) VÁLLALAT EGYIK PARTNERE, 1805-ben EGY EXPEDÍCIÓT VEZETETT AZ UPPER PEACE RIVER (FELSŐ BÉKE FOLYÓ) FELKUTATÁSÁRA ÉS ÁRUCSERE ÁLLOMÁSOK FELÁLLÍTÁSÁRA. 1808-ban KUTATTA FEL AZT A FOLYÓT, MELYET KÉSŐBB RÓLA NEVEZTEK EL, BÁR AKKOR Ő AZT HITTE, HOGY AZ A COLUMBIA FOLYÓ VOLT. NEM HALLGATOTT AZ IDNIÁNOKRA, AKIK A DÜHÖNGŐ FOLYAMI ZÚGÓK ÉS TORNYOSULÓ SZIRTFALAK MIATT FIGYELMEZTETTÉK. HAJSZÁLONA MÚLT, HOGY MEGMENEKÜLT A HALÁLTÓL A HELL’S GATE (HALÁL KAPUJA) KANYONBAN. COWICHIAN INDIÁNOK MEGAKADÁLYOZTÁK ABBAN, HOGY ELÉRJE A NYUGATI PARTOKAT.

Simon Fraser

As a partner in the North West Company, Fraser led an expedition in 1805 to explore the Upper Peace River and establish trading posts. In 1808, he explored the river that was later to bear his name. though at the time he thought it was the Columbia. He ignored the Indians’ warnings about boiling rapids and towering cliffs, and narrowly escaped death in Hell’s Gate canyon. Cowichan Indians prevented him from reaching the coast.

 

PALLISTER FELMÉRI A NYUGATOT - 1860

EGY FELFEDEZŐ ÉS SZENVEDÉLYES VADÁSZ, PALLISTER VEZETTE A „PALLISTER EXPEDÍCIÓT”, MELY 1857 és 1861 KÖZÖTT FELFEDEZTE A 49-IK PARALLELTŐL ÉSZAKRA FEKVŐ SÍKSÁGOKAT ÉS A SZIKLÁS HEGYSÉGBEN ÁTVEZETŐ HÁGÓKAT. AZ EXPEDÍCIÓ FELTÉRKÉPEZETT EGY FÉLSIVATAGOS TERÜLETET AZ un. „PALLISTER HÁROMSZÖGET” ÉS A KÖRÜLÖTTE LÉVŐ „TERMÉKENY ÖVEZETET”, MELYET ALKALMASNAK TALÁLTAK ÁLLATTENYÉSZTÉSRE ÉS FÖLDMŰVELÉSRE.

John Pallister

An explorer and avid hunter, Pallister headed the “Pallister Expedition” which, from 1857 to 1861, explored the plains north of the 49th parallel and the passes through the Rockies. The expedition delineated a stretch of semi-arid land named “Pallister’s Triangle”, and the surrounding “fertile belt” which was found suitable for stock raising and agriculture.

 

MEGVALÓSÍTÓK - AZ ÉSZAK

 KANADA ÉSZAKI VIDÉKE MÉG MA IS TÁVOLINAK ÉS FÉLELMETESNEK TŰNHET. AZ ITT KÖVETKEZŐ FELFEDEZŐK OLYAN TERÜLETEKRE ÉS VIZEKRE HATOLTAK BE, MELYEKRE MÉG MA IS KEVESEN MERNÉNEK VÁLLALKOZNI.

 

Realiters - the North

 Even today, the Canadian North can appear remote and forbidding. The last four explorers in the Exploration stamp series traversed lands and waters where few now dare to venture.

 

MATONABBEE ÉSZAKNAK UTAZIK - 1772

MATONABBEE EGY HÍRES CHIPEWAY INDIÁN TÖRZSFŐNÖK VOLT. ERŐS EGYÉNI ADOTTSÁGAI AZ ANGOL NYELVTUDÁSSAL ÉS A TEREP KITÜNŐ ISMERETÉVEL PÁROSULVA A KOR EGYIK LEGJOBB IDEGENVEZETŐJÉVÉ TETTÉK. AZ 1770-72 ÉVEKBEN Ő VEZETTE SAMUEL HEARNE EXPEDÍCIÓJÁT A COPPER MINE FOLYÓHOZ.

Matonabbee (c. 1737-1782)

Matonabbee was a famous Chipewyan Indian Leader. Strong personal qualities, added to his knowledge of the English language and of the land, made him one of the best guides. He led Samuel Hearne’s expedition of  1770-72 to the Coppermine River.

 

FRANKLIN RELIKVIÁK MEGTALÁLÁSA - 1840

EGY HOSSZÚ HAJÓSTISZTI PÁLYAFUTÁS, ÉS KÉT KORÁBBI ÉSZAK-KANADAI EXPEDÍCIÓ UTÁN, FRANKLIN 1845-ben VITORLÁT BONTOTT A NEVEZETES ÉSZAK-NYUGATI ÁTJÁRÓ FELKUTATÁSÁRA. KÉT HAJÓVAL, 129 EMBERREL ÉS HÁROM ÉVRE ELEGENDŐ ÉLELEMMEL HAGYTA EL ANGLIÁT. MINDNYÁJAN ELPUSZTULTAK. A KONZERVDOBOZOK OKZTA ÓLOMMÉRGEZÉS LEGYENGÍTETTE S LEGÉNYSÉGET ÉS EZ IDŐ ELŐTTI HALÁLUKHOZ VEZETETT. MINDEMELLETT SOKAN VÉLIK ÚGY, HOGY FRANKLIN TÉNYLEG FELFEDEZTE AZ ÉSZAK-NYUGATI ÁTJÁRÓT MIELŐTT MEGHALT.

Sir John Franklin (1786-1847) 

In 1845, after a long career as a naval officer, and two previous expeditions to the Canadian North, Franklin set sail in search of the famed Northwest Passage. Franklin left England with two ships, enough supplies to last three years, and 129 men. They all perished. Lead poisoning caused by tinned food weakened the crews, and ultimately led to their premature death. Nevertheless, many feel Franklin had, indeed, discovered the Northwest Passage before hi died.

 

TYRRELL ÚJABB FELFEDEZÉSE - 1890 

1893-ban J.B. TYRRELL, ALBERTA ŐSKORI KÖVÜLETÁGYAINAK FELFEDEZŐJE ÉS KANADA FÖLDTANI INTÉZETÉNEK EGY GEODÉTÁJA ELINDULT FELKUTATNI A BARREN LANDS (KOPÁR TERÜLETEK) VIDÉKÉT. EGY NYOLC-TAGU CSAPAT - BELEÉRTVE JOSEPH FIVÉRÉT JAMEST IS - FELKENÚZOTT A DUBAWNT ÉS THELON FOLYÓKON CHESTERFIELD INLET-HEZ ÉS A HUDSON BAY-hez. ALIG ÉLTÉK TÚL, DE FONTOS TUDOMÁNYOS INFORMÁCIÓKAT HOZTAK VISSZA ÉSZAK-AMERIKA GLECCSEREIRŐL.

Joseph Burr Tyrrell (1858-1957)

In 1893, J.B. Tyrrell, discovered of the fossil beds of Alberta, and a geologist with the Geological Survey of Canada, set out to explore the Barren Lands. A party of eight, including Joseph’s brother James, canoed up the Dubawnt and Thelon Rivers to Chesterfield Inlet and Hudson’s Bay. They barely survived, but brought back important scientific information about glaciation in North America.

 

STEFANSSON SARKI JÉGEN - 1910

EGY ANTROPOLÓGUS, STEFANSSON NEM CSAK AZ ŐSLAKÓKAT TANULMÁNYOZTA, HANEM ISMERETLEN TERÜLETEKET IS FELTÉRKÉPEZETT. 1906 ÉS 1918 KÖZTI SARKI EXPEDÍCIÓI VEZETTEK EL AZ UN. „BARÁTSÁGOS SARKKÖZ” TEÓRIA KIDOLGOZÁSÁHOZ, MELY AZT VALLOTTA, HOGY AZ ŐSLAKÓK ÉLETMÓDJÁNAK ÁTVÉTELE A SARKI ÖVEZETET LAKHATÓBBÁ TETTE. Ő TALÁLTA MEG AZ UTOLSÓ, MÉG FEL NEM FEDEZETT FÖLDTERÜLETET KANADÁBAN, AZ EZIDÁIG ISMERETLEN SZIGETEKET A SARKI SZIGETVILÁGBAN.

Vilhjalmur Stefansson (1879-1962) 

Stefansson, an anthropologist, not only studied the native peoples, but also charted unknown lands. His Arctic explorations between 1906 and 1918 led to the development of the “friendly Arctic” theory, which maintained that adopting the native way of life made the Arctic a hospitable place. He found the last undiscovered land in Canada - hitherto unknown islands in the Arctic Archipelago.

 


 

A mappában található képek előnézete Az állandó kiállítás térképe